Balatonfüred

Legkedvesebb Balaton parti városom. Gyerekkoromban rengeteget sétáltunk itt a szüleimmel, de én olyan kicsi voltam, hogy alig emlékszem a részletekre. Viszont élénken megmaradtak bennem az akkor készült fényképek, bár már nem nézegethetem őket ...
Az egyik képen - lehettem vagy 5 éves- egy cukrászdában nagy odafigyeléssel sütit eszegetek, elmélyülve az ízek élvezetében.
Na ez a képességem mára már teljesen kifejlődött bennem, és szinte már művészi módon tudom művelni:) A fotón még fontos részlet: a keresztanyám összes ékszere rajtam van, mivel találkozásunk első pillanatában lekuncsorogtam róla mindet. Lenyűgözött a keresztanyám stílusa, úgy tudott öltözködni, és játszani a kiegészítőkkel , mint senki más a környezetemben. Csodás szőke haja volt, és mindig nagyon szépen sminkelt. Bár felnőttként én nem így viselem magam, de stílusérzékemet minden bizonnyal ő befolyásolta a leginkább, és ennek a munkám során igen nagy hasznát veszem.
Na, de hogy jön ez ide? Mi köze van mindennek Füredhez? Nagyon is sok. Ez a hangulat most is itt van: senki nem siet; az emberek szépen , nyugodtan sétálgatnak a parton; ugyanúgy csodálják a hajókat a mólón, mint régen; ugyanolyan élvezettel lehet süteményezni; és a romantika csak úgy árad végig a hatalmas fák között.

Pedig a városban hatalmas változás ment végbe . Eltűnt a régi kolbászsütödés bazáros rész, a Tagore sétány szebb, mint valaha, és a part menti bazársor is átalakult. Íme egy kis ízelítő :



Csodálatos szökőkút alkonyatkor, és este.

Na, és akkor most következhet a kulináris élményem. Legkedvesebb cukrászdám : a Karolina Kávéház.

Tisztára tengerparti feeling, hatalmas napernyők alatt hangulatos és kényelmes ülőgarnitúrák, előzékeny kiszolgálás, és fantasztikus sütemények.
Első alkalommal kicsit túlásnak éreztem az egyik pincér-főúr(?) köszöntését, aki az asztalok között sétálgatva szólítgatja meg a nézelődőket, és invitálja be a tétovázókat. Személy szerint én nem szeretem az ilyesmi nyomulást, és nem is próbáltuk volna ki a helyet, ha nem lettem volna kiéhezve valami édesre. Viszont kellemes csalódás ért, mivel azonnal vették a jelzéseimet az ott dolgozók, és csak annyit nyomultak, amennyit még elbírtam. Mikor másodszor mentünk oda, akkor már én is tudtam kezelni a helyzetet, és el bírtam vonatkoztatni az egyáltalán nem megszokott kedveskedéstől, és udvarias kiszolgálástól magam.

Ilyen a kilátás a Balaton felé a kanapéról alkonyatkor.

És, hát igen... Ez a süti a Zorba kedvence . Fantasztikus ízek, hatalmas adag! A piskóta mennyei csokoládé ízű (és nem tészta, vagy margarin, vagy cukor), a szolid vaníliakrémen pedig csodálatos narancs(héj?) ízű folyóshabcsókszerűség van.
Az ízek nagyon harmonikusak együtt.
Nagyon sokféle süti van, és mindegyik csodálatosan néz ki. Néhányat már kóstoltunk, de úgy érzem, hogy mindet ki kell próbálnom ...



És ami szintén nem változott Balatonfüreden: jönnek és jönnek és jönnek a hattyúk, és várják a kenyérdarabkát ...

Nincsenek megjegyzések:

copyright © . all rights reserved. designed by Color and Code

grid layout coding by helpblogger.com