Hát most lehet, hogy sokaknak nagy csalódást fogok okozni, de nem érdekel... Írhattam volna csúnyábban is, de ez mégiscsak egy angyalos bejegyzés lesz ♥
Végül is aki hívő lélek, azoknak talán ez a dolog nem is annyira megbotránkoztató...
A lényeg az, hogy én igen is hiszek az Angyalok létezésében, és megpróbálok kapcsolatot kialakítani velük, ami néha sikerül is, de mióta ilyen nagy darab vagyok, nehezen működik.
Fontosnak tartom számomra az üzeneteiket, és volt egy időszakom , amikor nagyon sokat foglalkoztam azzal, hogyan is érthetném meg őket.
Nagyon sok könyvem van , ami az angyalokról szól, és sok meditációt, videót habzsoltam be a világháló segítségével is, pl. a youtube tele van a kedvenc angyalos íróm, Doreen Virtue videóival.
Több meghatározó élményem is volt az angyalokkal kapcsolatban, és azt is pontosan tudom, hogy én már egészen kicsi koromban is hozzájuk fohászkodtam, őszintén, és teljes szivemből hittem bennük.
A dédszüleim tisztaszobájában az ágy fölött volt egy hatalmas festmény, amin egy Őrangyal átkísér a rozzant hídon két kisgyereket. Sötét van, és vihar, a gyerekek fáznak és félnek, és a távolban a kisház ablakában pislákol a lámpás, hazavárják őket.
Ezt a festményt nézegettem elalvás közben, és tudtam, hogy bármilyen hányattatott gyerekkorom is volt, de az Őrangyalom nem hagy el.
Sok sok év múlva, mikor már nem voltak velem a dédszüleim, és nem volt meg a házuk és a festmény sem, egy iskolai kirándulásról az egyik gyerekem egy kis kinyitható , éjjeliszekrényre állítható Háziáldást hozott nekem ajándékba. Az egyik oldalán a Háziáldás, a másik felén pedig éppen ennek a fetménynek a kicsinyített mása van. . A döbbenettől és a meghatódottságtól nem nagyon tudtam nyelni sem...
Később megtudtam, hogy ezt a festményt kicsiben szinte minden templomban lehet kapni, és az életem során többször is megkaptam képeslap, vagy kicsi könyvjelző formájában különböző emberektől.
Mikor a hozzám nagyon-nagyon közelálló nagymamám ment el, rám maradt a néhai nagypapám (akit szintén imádtam ) néhány könyve a könyvtárából, azok a könyvek, amiket a rokonság nem vitt el, nem kellett senkinek, mert nem voltak sem díszesek, sem értékesek. Nagyon megviselt a mamám halála, talán azért , mert én gondoztam az utolsó hónapjaiban, és üres maradt az életem azokban az órákban, amikor vele szoktam lenni, szó szerint fizikálisan éreztem a hiányát. Ahogy rakosgattam a nagypapám könyveit, az egyikből kihullott egy aprócska boríték, akkora csak, mint egy névjegykártya. Benne lapult egy kicsi fehér kártya, az egyik felén egy angyalka arany színnel nyomtatva, a másik felén csak egy pár szó: "Az élet örök búcsúzás."
Egyből tudtam, hogy ez az üzenet nekem szól, hogy megnyugvást találjak, és így is lett, bár még jó sok idő kellett hozzá.
A nagymamám halála után pont egy évvel feltört belőlem újra a hiánya, és nem tudtam kezelni a bánatom, nagyon zaklatott állapotba kerültem. Ekkor egy baráttól kaptam egy telefonszámot azzal a hozzáfűzéssel, hogy ha ezt a nőt felhívod, segíteni fog. Ő egy "látó", szellemi síkon kapcsolatba képes lépni a segítőiddel és telefonon keresztül válaszol minden kérdésedre, amire ők válaszolnak.
Hát eléggé hihetetlen dolognak tűnt az egész, főleg, mert nem hiszek a tévés jósnőkben, meg pénzenergia küldőkbe, meg semmiféle humbukban.
Azután csak azt vettem észre magamon, hogy szép lassan elkezdtem összeírni a kérdéseimet, és azok csak gyűltek, gyűltek ... Végül felhívtam a nőt, és azon izgultam, hogy minden válaszát le tudjam írni, mert nem akarom, hogy elfelejtődjön bármi is. Megkérdeztem tőle mindent, amit tudni akartam, és megdöbbenve tapasztaltam a végén, hogy egy fél füzetet teleírtam, de mindent le tudtam írni, és később újra át tudtam mindenen rágni magam. Hihetetlen élmény volt, mert ez a nő nem csapott be, valódi "látóval " kerültem kapcsolatba. nem ez volt az első ilyen találkozásom, pár évvel korábban szeélyesen is megismerkedtem egy csodálatos emberi lénnyel, ő is hasonló hatást váltott ki belőlem.
Hogy miért is lukadtam ki itt, pedig az angyalokról van szó? Nos azért, mert tőle kaptam meg azt a választ, amit senki mástól addig. Talán Ti is szoktatok furcsa zajokat hallani néha, mintha kopognánok ( de még sem áll az ajtóban senki), mintha zörrenne a szekrény, mintha lebbene a szellő, pedig csukva van minden... Én nagyon sokszor ébredtem ilyesmi zajokra. Folyton a párom ébresztgettem, mert azt hittem, betörő van nálunk. Volt, hogy azt hallottam, álmomban, mintha eldőlt volna a szekrény , felzargattam az egész családot , rohantunk le a pincébe , de semmi sem történt. Attól féltem, hogy dilisnek fognak tartani, és ezek után csendben maradtam, nem szóltam semmit senkinek, de a családom tudta, hogy mit élek át, hiszen éjjelente nem szűntek meg a zajok. Mintha áthallottam volna egy másik dimenzióba. Már hallottam, hogy belesugnak a fülembe, hogy "szia" vagy "húú", na hát ezektől kvert a frász, azt elmondhatom nektek. Meg voltam győződve arról, hogy kopogó szellemek vannak a lakásban, és azok kínoznak. Tudtam, hogy valamit akarnak tőlem, de nem jöttem rá, hogy mit.
Mivel reikis vagyok, folyton tisztítottam a tereket a házunkban, égtek a gyertyák, ingáztam, imádkoztam, mindent megpróbáltam, hogy kiderítsem, mi történik velem. Végül ezt a látó nőt kérdeztem meg, hogy ki ez és mit akar. Ő azt a választ kapta, hogy nem szellemek kínoznak, hanem az Őrangyalom akar kapcsolatba lépni velem, de én annyira el vagyok foglalva nap közben minden egyéb dologgal, hogy így próbál figyelmeztetni engem, hogy nem jó irányba haladok. Kérte, hogy tanuljam meg felismerni az Angyalom jelzéseit.
Azóta folyamatosan próbálkozom ezzel, és álmomban gyakran kapok üzeneteket, melyek sokszor csak 1 mondatból állnak. Nem látom, hogy ki mondja, a szituáció sem fontos, csak azt tudom, hogy ébredéskor bennem marad egy mondat, gondolat, sugallat - és ezt gyorsan le is kell írnom, hiszen az emberi agy ébredés után 10 perccel már nem emlékszik az álomra, kivéve, ha tudatosan figyelünk rájuk.
A legutolsó mondat, amit így kaptam, ez volt: "Találd meg a jót !"
Bárcsak tudnám, hogy ez mire vonatkozik ...
Dia
2
Végül is aki hívő lélek, azoknak talán ez a dolog nem is annyira megbotránkoztató...
A lényeg az, hogy én igen is hiszek az Angyalok létezésében, és megpróbálok kapcsolatot kialakítani velük, ami néha sikerül is, de mióta ilyen nagy darab vagyok, nehezen működik.
Fontosnak tartom számomra az üzeneteiket, és volt egy időszakom , amikor nagyon sokat foglalkoztam azzal, hogyan is érthetném meg őket.
Nagyon sok könyvem van , ami az angyalokról szól, és sok meditációt, videót habzsoltam be a világháló segítségével is, pl. a youtube tele van a kedvenc angyalos íróm, Doreen Virtue videóival.
Több meghatározó élményem is volt az angyalokkal kapcsolatban, és azt is pontosan tudom, hogy én már egészen kicsi koromban is hozzájuk fohászkodtam, őszintén, és teljes szivemből hittem bennük.
A dédszüleim tisztaszobájában az ágy fölött volt egy hatalmas festmény, amin egy Őrangyal átkísér a rozzant hídon két kisgyereket. Sötét van, és vihar, a gyerekek fáznak és félnek, és a távolban a kisház ablakában pislákol a lámpás, hazavárják őket.
Ezt a festményt nézegettem elalvás közben, és tudtam, hogy bármilyen hányattatott gyerekkorom is volt, de az Őrangyalom nem hagy el.
Sok sok év múlva, mikor már nem voltak velem a dédszüleim, és nem volt meg a házuk és a festmény sem, egy iskolai kirándulásról az egyik gyerekem egy kis kinyitható , éjjeliszekrényre állítható Háziáldást hozott nekem ajándékba. Az egyik oldalán a Háziáldás, a másik felén pedig éppen ennek a fetménynek a kicsinyített mása van. . A döbbenettől és a meghatódottságtól nem nagyon tudtam nyelni sem...
Később megtudtam, hogy ezt a festményt kicsiben szinte minden templomban lehet kapni, és az életem során többször is megkaptam képeslap, vagy kicsi könyvjelző formájában különböző emberektől.
Mikor a hozzám nagyon-nagyon közelálló nagymamám ment el, rám maradt a néhai nagypapám (akit szintén imádtam ) néhány könyve a könyvtárából, azok a könyvek, amiket a rokonság nem vitt el, nem kellett senkinek, mert nem voltak sem díszesek, sem értékesek. Nagyon megviselt a mamám halála, talán azért , mert én gondoztam az utolsó hónapjaiban, és üres maradt az életem azokban az órákban, amikor vele szoktam lenni, szó szerint fizikálisan éreztem a hiányát. Ahogy rakosgattam a nagypapám könyveit, az egyikből kihullott egy aprócska boríték, akkora csak, mint egy névjegykártya. Benne lapult egy kicsi fehér kártya, az egyik felén egy angyalka arany színnel nyomtatva, a másik felén csak egy pár szó: "Az élet örök búcsúzás."
Egyből tudtam, hogy ez az üzenet nekem szól, hogy megnyugvást találjak, és így is lett, bár még jó sok idő kellett hozzá.
A nagymamám halála után pont egy évvel feltört belőlem újra a hiánya, és nem tudtam kezelni a bánatom, nagyon zaklatott állapotba kerültem. Ekkor egy baráttól kaptam egy telefonszámot azzal a hozzáfűzéssel, hogy ha ezt a nőt felhívod, segíteni fog. Ő egy "látó", szellemi síkon kapcsolatba képes lépni a segítőiddel és telefonon keresztül válaszol minden kérdésedre, amire ők válaszolnak.
Hát eléggé hihetetlen dolognak tűnt az egész, főleg, mert nem hiszek a tévés jósnőkben, meg pénzenergia küldőkbe, meg semmiféle humbukban.
Azután csak azt vettem észre magamon, hogy szép lassan elkezdtem összeírni a kérdéseimet, és azok csak gyűltek, gyűltek ... Végül felhívtam a nőt, és azon izgultam, hogy minden válaszát le tudjam írni, mert nem akarom, hogy elfelejtődjön bármi is. Megkérdeztem tőle mindent, amit tudni akartam, és megdöbbenve tapasztaltam a végén, hogy egy fél füzetet teleírtam, de mindent le tudtam írni, és később újra át tudtam mindenen rágni magam. Hihetetlen élmény volt, mert ez a nő nem csapott be, valódi "látóval " kerültem kapcsolatba. nem ez volt az első ilyen találkozásom, pár évvel korábban szeélyesen is megismerkedtem egy csodálatos emberi lénnyel, ő is hasonló hatást váltott ki belőlem.
Hogy miért is lukadtam ki itt, pedig az angyalokról van szó? Nos azért, mert tőle kaptam meg azt a választ, amit senki mástól addig. Talán Ti is szoktatok furcsa zajokat hallani néha, mintha kopognánok ( de még sem áll az ajtóban senki), mintha zörrenne a szekrény, mintha lebbene a szellő, pedig csukva van minden... Én nagyon sokszor ébredtem ilyesmi zajokra. Folyton a párom ébresztgettem, mert azt hittem, betörő van nálunk. Volt, hogy azt hallottam, álmomban, mintha eldőlt volna a szekrény , felzargattam az egész családot , rohantunk le a pincébe , de semmi sem történt. Attól féltem, hogy dilisnek fognak tartani, és ezek után csendben maradtam, nem szóltam semmit senkinek, de a családom tudta, hogy mit élek át, hiszen éjjelente nem szűntek meg a zajok. Mintha áthallottam volna egy másik dimenzióba. Már hallottam, hogy belesugnak a fülembe, hogy "szia" vagy "húú", na hát ezektől kvert a frász, azt elmondhatom nektek. Meg voltam győződve arról, hogy kopogó szellemek vannak a lakásban, és azok kínoznak. Tudtam, hogy valamit akarnak tőlem, de nem jöttem rá, hogy mit.
Mivel reikis vagyok, folyton tisztítottam a tereket a házunkban, égtek a gyertyák, ingáztam, imádkoztam, mindent megpróbáltam, hogy kiderítsem, mi történik velem. Végül ezt a látó nőt kérdeztem meg, hogy ki ez és mit akar. Ő azt a választ kapta, hogy nem szellemek kínoznak, hanem az Őrangyalom akar kapcsolatba lépni velem, de én annyira el vagyok foglalva nap közben minden egyéb dologgal, hogy így próbál figyelmeztetni engem, hogy nem jó irányba haladok. Kérte, hogy tanuljam meg felismerni az Angyalom jelzéseit.
Azóta folyamatosan próbálkozom ezzel, és álmomban gyakran kapok üzeneteket, melyek sokszor csak 1 mondatból állnak. Nem látom, hogy ki mondja, a szituáció sem fontos, csak azt tudom, hogy ébredéskor bennem marad egy mondat, gondolat, sugallat - és ezt gyorsan le is kell írnom, hiszen az emberi agy ébredés után 10 perccel már nem emlékszik az álomra, kivéve, ha tudatosan figyelünk rájuk.
A legutolsó mondat, amit így kaptam, ez volt: "Találd meg a jót !"
Bárcsak tudnám, hogy ez mire vonatkozik ...
Szeretet és nagy ölelés !
Dia
Azért írhatnál ám ide Te is nekem néha ... ♥
