Kg: 93
Fizikai állapot: 0
Lelki állapot: 0
Karácsony napja van, és az én életemben most jött el az a fontos pillanat, amikor megtörtént a felismerés, hogy ez nem mehet így tovább. Úgy érzem, hogy ha sürgősen nem változtatok az egészségi állapotomon, akkor hamarosan nagy baj lesz, mert már nem bírom cipelni tovább ezt a terhet. Valahogy úgy vagyok vele, mint amikor terhes voltam, és a kilencedik hónap végén már alig vártam, hogy kibújjon a baba, és visszanyerjem az alakomat. Akkor is kb. ennyi súlyfelesleget cipeltem magamon, mint most. Nem kaptam levegőt, mert a súly nyomta a tüdőmet, nem tudtam felmenni a lépcsőn, vagy enyhe emelkedőn, mert a szívem úgy kalapált, hogy majd kiugrott a helyéről, nem tudtam aludni, mert bárhogy forgolódtam, sehogy sem volt. jó. Most ugyanígy vagyok ezekkel.
Plusz a hangulatomról ne is beszéljünk, úgy érzem, egy nagy rakás katasztrófa... Konkrétan levert vagyok, és fásult. Nincs kedvem semmihez. Nem akarok kimenni az utcára, és nem akarok találkozni senkivel, mert az ismerőseim 90 %-a köszönés után azonnal rákérdez, csak nem terhes vagy? ÁÁÁ! Ettől megőrülök ! Inkább nem megyek sehova. Nincs kedvem dolgozni, alkotni, egész nap csak feküdnék és néznék valami jó filmet.
Mintha belesüppednék a kilóimba, kellemesen beburkolóznék a párnáimba, és be is zárkózom, hogy ne bántson senki. Mintha a kilóimmal egy falat húznék magam és a külvilág közé abban reménykedve, hogy meg fog védeni attól. Közben pedig szép csendesen megöl. Jó nagy csapdába kerültem.
A vérnyomásom az egekben, a koleszterin szintem pocsék, fáj minden csontom, izületem. A második szülésem óta nyitott a gerincem, és ez nagyon tud fájni. Mostanában különösen, és egyre joban. Tudom, hogy nehéz neki cipelni a súlyomat. A pajzsmirigyem alulműködik, van egy ciszta is benne, és a női hormonháztartásom is felborult. Az emésztésem borzalmas, hála a hormon gyógyszereknek... A bőröm egyre rondább - na, ez végképp kiakaszt :( .
Mivel nőből vagyok, fontosnak tartom a megjelenést, de ha bemegyek egy üzletbe, a végén tuti, hogy dühöngve jövök ki, mert ekkora méretre nem gyártanak normális ruhát. A 40 kilós eladólányok úgy néznek rám, mint aki a holdról jött. Pedig, ha tudnák, hogy én is 48 kilóval mentem férjhez, és hosszú hosszú évekig hitték az emberek, hogy a fiam az öcsém... Azután valami elromlott a szerkezetben, de nagyon...
Visszatérve a ruhavásárlásra, nagyon bosszantó, hogy csak horribilis áron lehet ma Magyarországon nagy méretű ruhát venni, vagy pedig marad a turkáló. Fehérneműt sem tudok üzletben venni, mert legutóbb 17.000,- forintért tudtak volna rendelni a méretemre melltartót (ez kb. 5 éve volt), mert 80 G-s melltartót csak néhány cég gyárt. Így maradt szintén a turkálós megoldás, ahol 750 forintért tudok magamnak vadiúj, címkés, sosem használt melltartót venni. A lábaimra nem tudok magas szárú csizmát venni, mert nem tudom felhúzni a cippzárt, és ez nagyon dühít. A vádlim a sok víztől kétszeresére dagadt, és ezekre a lábakra nincs csini csizma :(
Ennyit erről.
Szóval a mai dátum 2013. 12. 26. Számmisztikai szempontból is szép ez a szám. Bár ha a számokat összadjuk, megkapjuk a 8-ast, ami sosem volt a kedvencem, sem az összeadásnál, sem a szorzásnál nem voltam vele kibékülve, ezt a számot tanultam meg a legnehezebben. Talán ez a szám jelenti számomra A (nagy betűvel) feladatot. Az ezoterikus.hu oldalán a 8-as nap számához ezt írják: "ezen a napon eleget kell tenned kötelezettségeidnek, nem bújhatsz ki feladataid elvégzése alól." Ennyi ! Még a számmisztika is engem ösztönöz :)
December 26-a van, Karácsony napja. Az idén az ünnepet is másképpen éltem meg. Máskor 1 héttel az ünnep előtt már megvolt a kész harci terv, sütöttem-főztem, nyüzsögtem ezerrel. Most ehhez sem volt kedvem. Nem sütöttem semmit, mert úgy éreztem, hogy attól is csak híznék. Nem csináltam nagy főzést, mert tudom, hogy nem bírom megállni, hogy ne egyek belőle.
Hiába a családom szeretete, szomorú vagyok és kedvetlen. Muszáj tennem valamit, mert nem szeretnék még egy ilyen Karácsonyt.
Jövőre, amikor ezt a naplót lezárom, szeretném boldogan, 30 kilóval kevesebb súllyal ünnepelni a Karácsonyt.
Tudom, hogy rendbe kell tennem magam minden síkon, és tudom, hogy nagyon nehéz lesz. Sok-sok fogyókúrát , diétát csináltam már végig, de ennyire rossz állapotban talán csak az agyérgörcsöm után voltam. Azóta is rettegek az újabb STROKE-tól, és tudom, hogy a súlyfelesleg, a mozgás szegény életvitel, és a depresszív hangulat csak elősegíti egy újabb történés bekövetkezését, és azt már nem biztos, hogy túlélném.
Azt is tudom, hogy minden fogyókúra alapja az ELHATÁROZÁS, és úgy érzem, hogy nekem ez most érett meg. Nem csak fogyókúrázni akarok, hanem életmódot változtatni, ami örökre szól - mert tisztában vagyok azzal, hogy ez másképp nem megy.
Ki fogok dolgozni egy tervet, ami csakis én rám van kialakítva, amiben csak olyan ételek szerepelnek , amiket szeretek, megkeresem azt a sport formát, amit én is el tudok végezni, és mindenek előtt rendbe teszem a lelkivilágom.
Ebben a Naplómban a társaimmá fogadlak benneteket, végigjöhettek velem az úton, megmutatom Nektek a módszereimet, a sikereimet és a kudarcaimat - ha van kedvetek tartsatok velem ! Az fog engem motíválni, hogy nem vagyok egyedül az úton ♥
Szeretet és nagy ölelés !
Dia
Azért írhatnál ám ide Te is nekem néha ... ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése